A vasárnapi napunk elég kaotikus volt.
Reggel 8 tól délután 5-ig az Arénában voltunk. A pozitívum a napban, hogy sokkal előbb végeztünk mint a többi napon, így volt időnk kipihenni magunkat hétfőre, a döntő meccsek napjára.
Reggel 8-tól egymás után 3 darab U16-os női meccset fújtunk. Mindegyik meccs nagyon szoros volt, így rendkívűl oda kellett figyelnünk.
Volt a versenybírói asztalnál egy hölgy, aki segítette a munkákat, kezelte az eredményjelző táblát.
Nagyon meglepődött, amikor mondtuk neki, csak 19 évesek vagyunk. Azt mondta nekünk, hogy látja rajtunk, hogy élvezzük amit csinálunk és reméli, hogy még találkozni fog velünk a jövőben. ( A hölgy kézilabda edző.)
Délután szinté 3 mérkőzést vezettünk, de ezek női U19-es meccsek voltak.
Amit mindenképp megszeretnénk említeni, és tapasztaltuk is, hogy sokkal jobb volt úgy fújni a csapatoknak, hogy nem voltak előítéleteink se nekik, se nekünk róluk.
Egy nagyon fontos mérkőzést fújtunk le délután, de mi erről nem tudtunk. Egy szlovák és egy dán csapat játszott egymás ellen, egy góllal nyert a szlovák csapat. A mérkőzés végén odajött hozzánk a vendég csapat edzője, és azt mondta nekünk: ,,Régóta nem látott ilyen fair fújást, sok éven keresztül dán játékvezetők mellett, nem tudták legyőzni ezt a csapatot.”
A mai nap is feszegette a határainkat mind fizikálisan mind mentálisan. De ma is tanulhattunk valami újat.
Nagyon izgatottak vagyunk, hogy milyen mérkőzéseket fogunk fújni hétfőn a döntő napján.
Vivcsi és Írisz
